Eve Ainswoth, brit irónő 7 nap című regényét a Pagony Kiadó a TilosazÁ könyvek között, a Vészkijárat sorozatban jelentette meg még 2015-ben, Demény Eszter gördülékeny fordításában. A sorozat kötetei tabutémákat vetnek fel, beszélgetéseket, nyílt kommunikációt próbálnak indukálni a tizenévesek között, akár a szexuális bántalmazásról, az alkoholista szülővel való együttélésről, a depresszióról, a bántalmazó kapcsolatról, vagy – a 7 nap esetében – a bullyingról, az iskolai zaklatásról. Nem véletlen, hogy a Nézőművészeti Kft. kapva kapott a regény színpadra alkalmazásán. A Pagony Kiadó javasolta a művet (több másikkal együtt), mert úgy látták, a társulat osztálytermi színházi sorozatába jól illeszkedne egy Vészkijárat-könyvből készült előadás. (Minden, amit tudnod kell a Vészkijárat-sorozatról.)

Regényadaptációnál mindig kulcsfontosságú a dramaturg munkája, hogyan sikerül a regény komplex világát, a szereplők rendszerét, a búvópatakként hol rejtve, hol kimondva felbukkanó motívumokat, párhuzamokat megtartani, a legjobb esetben felerősíteni, átélhetővé tenni a színpadon. Különösen nagy várakozással voltunk ebben az esetben, mint a regényt jól ismerő és nagyon szerető nézők. Főleg az a kérdés foglalkoztatott minket, hogy sikerül-e megtartani az eredeti mű pszichológiai hitelességét abból a szempontból, hogy nyilvánvalóvá váljon, az iskolai zaklatás nem kétszereplős játszma, hanem komplex, az egész gyerekközösséget, sőt a tanárokat és minden, az iskolával kapcsolatban álló, felnőttet is bevonó jelenség. Gyulay Eszter maradéktalanul végrehajtotta ezt a nem könnyű feladatot, sőt jelentősen túl is teljesítette várakozásainkat. Petra (Kőszegi Mária) és Emma (Jankovics Anna) közöttünk ülnek, hozzánk beszélnek, öngyújtót, kaját lejmolnak, átfurakszanak a székeink között. És mi máris a zaklatás kellős közepén találjuk magunkat azokban a szerepekben, amelyek minden ilyen helyzetben megjelennek. Elmosolyodunk Petra beszólásain? Puszit adunk neki, amikor bevonul? Mi is passzív zaklatók vagyunk. Próbáljuk kívülről figyelni az eseményeket, hiszen mi színházba jöttünk? Hoppá, mi is közönyös szemlélők vagyunk, akik nem tesznek semmit, hogy leállítsák az agresszort. Egyre rosszabbul érezzük magunkat a bőrünkben? Sajnáljuk Emmát? Lehetséges védelmezők lettünk. Nagyon-nagyon szeretnénk már máshol lenni? Összeszorul a gyomrunk, csikorog a fogunk a tehetetlenségtől, kicsordul a könnyünk? Épp most éljük át, hogy a zaklatás szemlélőire is rendkívül negatív hatással van a bullying, ahol felüti a fejét, az egész közösséget megmérgezi. Kiváló, érzékeny és felelősségteljes rendezői munkával van dolgunk (Scherer Péter). Sem mi, sem az előadást meghívó iskolák nem maradnak magukra az előadás során felgyülemlett érzéseikkel, kérdéseikkel. Szivák-Tóth Viktordrámapedagógiai foglalkozást tervezett az előadáshoz, míg Dr. Lénárd Katapszichológus-szakértőként segít helyretenni az átélteket.  

Az előadás átveszi a regény kettős narrációját, ugyanazokat az eseményeket láthatjuk a zaklató és az áldozat szemszögéből. Bele kell élnünk magunkat mindkét szereplő helyzetébe, megismerjük mindkettejük családi hátterét, motivációját, hogy hogyan látják magukat és egymást ugyanabban a szituációban. És amit látunk, rémisztő. Petra és Emma neve nem véletlenül rímel egymásra (az eredeti regényben szintén így van, Kez és Jess a két főhős), nem véletlenül teljesen szimmetrikus a díszlet, és nem véletlen, hogy a két lány a darab végére ugyanolyan jelmezt visel. Ezek a jelzések ráirányítják a figyelmünket arra, hogy minden felszíni különbözőség ellenére, a két szereplő között megdöbbentően sok a hasonlóság. Mindkettejük családja diszfunkcionális, míg Petra apja lelkileg és fizikailag is terrorizálja a lányt és az anyját, addig Emma apja lelépett, új családja van, Emmát és testvérét teljesen kiradírozta az életéből. Emma anyja próbálja a felszínen tartani magukat, rengeteget dolgozik, ami érzelmi és fizikai elhanyagoláshoz vezet. Petra és Emma is erősen önbizalomhiányos, mindketten mindennapos stresszként élik meg az iskolát. Nem kapunk megnyugtató receptet arra, hogy kiből válik agresszor, kiből lesz áldozat, és ki ússza meg mindkettőt. Szerencsére a darab a végére nyugvó pontra jut, biztosak lehetünk benne, hogy a következő hét nap már egészen másmilyen lesz Emma és Petra számára, legalábbis az utolsó jelenet ezt sugallja. A feldolgozás során ki-ki továbbírhatja a történetet, reméljük, sok osztálynak lesz lehetősége erre.

A Nézőművészeti Kft. iskolákba hívható előadásainak itt nézhetünk utána, ahogy az előadás utáni háttérbeszélgetésből kiderült, már legalább 700 iskolában jártak. Meghívni az előadást Gyulay Eszter művészeti vezetőn keresztül lehet az  esztergyulay@gmail.com emailcímen, vagy a 06-30-267-8539-os telefonszámon.

♥

Kedves Anna, Mária, Eszter, Ádám, Kata, Viktor, Péter, nagyon köszönjük, ezt a fontos, elgondolkodtató és megrendítő előadást!