Kérdések és válaszok hullámzása, melyet olykor üres, elcsépelt filozofálgatások és csattanós poénok törnek meg. Ez jellemzi Háy János 2015-ös Hozott lélek című kötetében megjelent novellájának színpadi változatát, A lány, aki hozott lélekből dolgozott-at.
A lány, aki hozott lélekből dolgozott
Kapcsolódó tartalmak
A lány, aki hozott lélekből dolgozott olyan előadás, amelynek nézői fogadtatását szinte teljes egészében az dönti el, hogyan viszonyul az adott néző az irodalmi alapanyaghoz.
Pitypangos zöld pázsit borítja a színt. Ám a vakondtúrás már ott a gyep szélén, a mélyben munkálkodó erő egy pillanat alatt megbonthatja, tönkrezúzhatja a tökéletesnek látszó harmóniát, mint ahogy a pitypangok bóbitája is egy pillanat alatt lehet semmivé.
Míg a szkénébeli produkció alapvetően a szereplők lelkében s elbeszéléseiben végbemenő drámákról tudósít, A Herner Ferike faterja sokszálú, vérbő tragikomédia („istendráma”), amely nemcsak drámai helyzetekkel, hanem komédiai fordulatokkal is bőséggel operál.
A Szkénében Háy János ősbemutatót tartottak Mucsi Zoltán főszereplésével, aki az író Nehéz, illetve
Mucsi Zoltán pszichológust, Moldvai Kiss Andrea pedig a páciensét alakítja a Nézőművészeti Kft. új, A lány, aki hozott lélekből dolgozott című előadásában. Ennek kapcsán beszélgettünk felelősségről, szeretetvágyról, és a csomagról, amit mindannyian viszünk, és ami sok ember számára túl nehéz ahhoz, hogy lerakja.
Háy János darabjaiban a közelit kutatja. A mikrokörnyezet intim, olykor meglehetősen durva részletei utalnak az egészre, vagyis a társadalom pillanatnyi morális állapotára. A helyzet finoman szólva is gyomorforgató.
Háy János megkerülhetetlen szereplővé vált mind a kortárs magyar irodalom, mind a kortárs magyar színház területén.
Népmeséhez illő a cím: A lány, aki hozott lélekből dolgozott. A mese pedig a mintakövetésről, az életsztereotípiáktól való elszakadás lehetetlenségről szól. Példázat azokról a körökről, amelyek fogva tartanak, amelyekből nincs szabadulás.