Kicsibácsi, Kicsinéni meg az Imikém

„– Egyvalamit nem szeretek: sietni – szólalt meg egy augusztusi késő délutánon Kicsibácsi. – Itt van például a nyár. Amilyen hirtelen jön, egy napon – és ez, akárhogy is nézzük, nem egy távoli nap – ugyanolyan váratlanul, akárha sürgős dolga támadt volna, odébbáll innét. – A nyár – biccentett Imikém, s fülén megvillant a fény, mint egy játék bádogvaku.” Képzeljük azt, hogy van valahol egy hely, odabent. Ezen a helyen él Kicsibácsi és Kicsinéni meg Imikém, a bádognyúl, aki igazából… Na mindegy, ez bonyolult, elég annyi, hogy ő is ott lakik velük. Kint épp nincs semmi, legalábbis semmi olyan. Úgyhogy ők hárman nem is mennek sehova. Minek mennének, otthon is bőven akad csinálnivaló! Úgy saccperkábé: minden. Ami azért, lássuk be, korántsem kevés! Találmányok, kísérletek, elképesztő kalandok, mi több, olykor egy-egy világverseny is – csupa olyasmi, amihez Kicsibácsiéknak (na meg Imikémnek) ki sem kell dugniuk az orrukat az ajtón. Ahogy nekünk sem, ha már úgy alakult, hogy mi is ott lehetünk velük. Legalábbis képzeljük azt… A Nézőművészeti Kft. Dániel András írásai alapján készült előadása kintről és bentről, együttről és különről, gombócevésről és a helyes kanyarodásról – nem csak felnőtteknek.

Jelmez: Pirityi Emese

Díszlet: Játéknap Csapat

Bútor: Redone Projekt

Mozgás: Méhes Csaba

Zene: Marton Róbert

Dalszöveg: Marton Róbert és Dániel András

Fény- Hang: Ács István

A rendező munkatársa: Fábián Ilona

Színpadra alkalmazta és rendezte: Gyulay Eszter

Külön köszönet Lengyel Csabának, Túri Lajosnak, Gyulay Erikának és Szabó Lászlónak.

 

Köszönjük a fotókat Ács Istvánnak!

Kicsibácsi
Kicsinéni
Asszisztens
Rendező

Kapcsolódó tartalmak

Kezdetben, Katona László mozdulatlanul és némán is beszédes figuráját látva, Oblomov jut eszembe. Ettől egyfajta (irodalmi) időutazásba kezdek, van idő rá, mert a színészek már a bevilágított színpadon ülnek, míg a publikum komótosan helyet foglal.

Van valahol egy hely, odabent, egy dióban, ahol Kicsibácsi, Kicsinéni meg Imikém, a bádognyúl lakik. Nem mennek sehová. Néha kinéznek az ablakon, de odakint nincs semmi. Semmi olyan, amiért érdemes lenne kimenni.

A Nézőművészeti Kft. számomra most egy olyan „csúcs művet” hozott létre, amelyik nemcsak várakozáson felül JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ, hanem elmondható rá, hogy olyan, amilyenre szükségünk van most. Gyulay Eszter a társulat művészeti vezetője és dramaturgja az ötletgazda, ő az, aki a szerző több mesekönyvéből az egységes ívű darabot összeállította, és ezt megrendezte.

 Jelentés Nélküli Szavak Szótára, összegyűrt tervrajzok az asztalfiókban, nyikorgó roller, esőlesés, álomban vágtázó lovak, üresen álló kalitka, gombócevő verseny, feneketlen kúthoz hasonlító párducmintás kistáska – ilyen apró puzzle darabkákból, lényegtelen kis semmiségekből áll a főhősök é