Fogódzkodó, hogy ne érezzem magam kicsinek

Előadás: 

A nyomokban Rejtő Jenőt tartalmazó legújabb nézőművészetis produkció legfiatalabb vendégszereplőjével, Pápai Rómeóval beszélgettünk. 

Hogy kerültél bele A piszkossak című előadásba?

Horváth Kristóf rendezésében csináltuk meg az Örömsorvasztó című tantermi drámát, amit játszottunk a IV. Tantermi Színházi Projekt részeként a Jurányiban. A Peti volt az egyik zsűritag, és odajött hozzám miután látta és mondta, hogy lenne ez a produkció, akkor még nem tudtuk a címét, ő fogja rendezni és szívesen venné, ha játszanék benne. Aztán találkoztunk a Szkénében, megnéztem az EztRádot, utána beszélgettünk és mondtam, hogy nagyon szívesen, sőt, nagyon örülnék neki, ha benne lennék.

 Az Örömsorvasztó volt az első színházi munkád?

Nagyjából igen, előtte voltak drámatáborok, iskolai színjátszók, színész sulik. Most jelentkeztem a Színművészetire, ha felvesznek, felvesznek, ha nem, nem, de megpróbálja az ember.

Milyen érzés volt egy ilyen összeszokott csapatba csöppeni, mint a Nézőművészeti Kft?

Az elején féltem, mert nincs valami nagy színházi előképzettségem, meg egyebek, itt pedig nagyon tapasztalt emberekkel kell együtt játszani. Attól féltem, hogy valamivel majd hátráltatom őket, de szerencsére nem így lett. Sőt! Nagyon kedvesek, nagyon viccesek, nagyon aranyosak, egy baráti közösség. Minden fogódzkodó megvan ahhoz, hogy ne érezzem magam kicsinek és védtelennek a színpadon. Jó velük dolgozni. Peti nagyon jól rendez, tetszenek az instrukciói, hogy nem vérmesen adja elő őket, nem érzem, hogy kényszerítve lennék bármire.

Belőletek építkezik.

Igen, abszolút. Az egész darab is így készült, nem volt egy szövegkönyv, amit elolvastunk és megtanultunk, hanem ez mind belőlünk lett. Az első héten megbeszéltük, hogy mi Rejtő Jenő munkássága, maga az ember, mi az, amit képvisel, mi az, amire emlékezni lehet. Én eddigre már vagy harminc könyvet elolvastam tőle a Piszkos Freden kívül, teljesen behúzott. Beszéltünk arról, hogy munkaszolgálatos volt, hogy be kellett vonulnia. Feldobtuk, hogy ő vajon szeretett volna belekerülni irodalomtörténetileg egy magasabb pozícióba. Sokat beszélgettünk, ötleteltünk.

Utána Pepe és Eszter hoztak szituációkat, amikre improvizáltatok?

Igen, azokat leírták, meghúzták, és ami a váza, a magja volt, azt tartottuk meg. Például, mondjuk azt mondták, hogy az öt melós vitatkozik a pénzen és akkor mi öten fiúk erre kitaláltunk valamit. Ebből lett egy leírt verzió és azok szerint a szempontok szerint, amik felvetődtek, még egyszer improvizáltunk rá. Nekem ez a benzinpénzen vitatkozós volt amúgy a kedvencem.

Volt olyan monológ vagy dal, amit neked kellett megírni otthon?

A saját rappem szövegét én írtam. Marton Robi adott egy alapot, arra írtam, aztán a próbán állt össze. Ha nem jött ki jól a szótagszám, akkor kihúztunk belőle, egy-két kifejezést átírtunk. Horváth Kristónak van a Tudás 6alom nevű formációja, abban lassan öt éve vagyok benne, ott már egy-két rapszöveget írtam, volt is velük egy-két fellépésem. Ez nem volt olyan talaj, ahol nem éreztem biztonságban magam.

Milyen rapeket hallgatsz?

Nagyon szeretem az underground vonalat, abból is gyerekkoromban Tkyd, Siska, Deego, Tibbah, akiket hallgattam, utána Steve Antalt, a régi zenéit, az újakat annyira nem szeretem. Meg az AkkezdetPhiai, az a fő, amit ők csinálnak, az nagyon ott van.