Nézőművészeti Főiskola

12.31. vasárnap 17:00
12.31. vasárnap 20:00
01.30. kedd 19:00

Az előadás valamikor a közeli jövőben játszódik, amikor már senki nem jár színházba. A kormány ugyanis bezáratta az összes színházat, mert a színészek egyre többször keveredtek vitába a nézőkkel, és sokszor leállt vagy félbeszakadt az előadás. Az egyik Hamlet előadás alatt például a címszerepet játszó színész Yorick koponyájával fejbe dobta az egyik popcornozó nézőt. Az igazi tragédia azonban egy Cid előadáson következett be, mikor két felbőszült Kossuth-díjas színész a nézők közé hajított egy másfél mázsás kandelábert – négy halott, tizenöt sebesült…

Ennek már három éve. Itt az ideje az óvatos nyitásnak. A Kultusz-minisztérium prevenciós alapja létrehoz egy felsőfokú oktatási intézményt, mely diplomás nézőképzéssel foglalkozik. A diploma tulajdonképpen egyfajta jogosítvány, ami igazolja, hogy tulajdonosa alkalmas a színházban rá váró fokozott pszichikai és fizikai terhelés elviselésére…

Az előadást több mint 275-ször játszottuk már országszerte a 2003-as bemutató óta. 2004-ben a Vidor Fesztivál fődíját nyerte el.

(előadásfotók: Erdélyi Mátyás)

Vancsók Márió: az Egyetemes Magyar Nézőművészeti Tanszék alapító tanszékvezetője
Szagolnyák Imre: az alternatív dekódolás docense
Színházi Lacika: tanársegéd
Díszlet
Jelmez
Asszisztens
Rendező

Kapcsolódó tartalmak

Az egy évadból aztán kettő lett. Az ideszerződésem előtt ment el a társulatból Csányi Sándor és Vinnai András; Csányi helyett a Liliomba, Vinnai helyett a Woyzeckbe kellett beugranom.

A színház meghalt. Már 1214 napja. Meghalt, mert nézője fellázadt; mivel nem foglalkoztak vele eleget — annak ellenére, hogy egyetlen nézőre 12 rendező és 572 kritikus jutott.