A színrevitel nagyobb szcenikai meglepetések nélküli tisztes munka...
Újra meg újra nekirugaszkodnak az angol abszurd emblematikus darabjának a színházcsinálók, talán nem véletlenül.
Van egy alak, egy pofa, és egy pasas. Az egyikkel ki akarják vitetni a vödröt, emiatt balhéba keveredik, a másiknak lóg a plafonon egy vödör, amibe kíméletlenül csöpög az esővíz, a harmadik pedig egy öcs, akinek semmi köze a vödrökhöz, sokkal inkább a bátyjához, akinek már nagyon régen be kellett volna kátrányoznia a tetőt. Ha már beengedte, annak fejében, hogy a házat majd rendben tartja. Ehelyett csak sokasodnak a tárgyak, a működésképtelen, javításra váró, vagy javíthatatlan holmik, lassan ellepik a két ágy közül az egyiket, mindenesetre sok mindenre lenne szükség, de a legkevésbé arra a balhéba keveredett idegenre, akit most beenged az öccse valamikori ágyába, ott a halom alatt. Sok mindenre lenne szükség.
De nem arra, hogy cipőt és aprót kapjon valaki, aki ezért cserébe semmit nem nyújt, csak elfogadja, amit nyújtanak felé. Mik ezek a gesztusok és mi ez a rumli és mit keres a Buddha a gáztűzhelyen, egyáltalán hol van a bátyám és hol vagyok én, mit kell most tennem, ha beenged egy bizalmat semmiképpen sem gerjesztő embert az én házamba, ami inkább közös, mintsem ez a bűzölgő csöves ott feküdjön az én helyemen. Az lehet, hogy én nem vagyok ott, de mit keres ott ez az ember?
Ő a gondnok.
Elvileg. És gyakorlatilag? Minek – és legfőképpen – kinek a gondnoka?
Kiderül, hogy gondnoknak lenni, abban az esetben, ha kifogásunk van a ránk bízott tevékenységek legjava ellen és csupán a személyünk iránti feltétlen bizalom okán tartunk igényt a munkára, nem könnyű feladat.
(előadásfotók: Mészáros Csaba)
A színrevitel nagyobb szcenikai meglepetések nélküli tisztes munka...
Újra meg újra nekirugaszkodnak az angol abszurd emblematikus darabjának a színházcsinálók, talán nem véletlenül.
Az alárendelt, a fölérendelt és a jelentéktelen. Egyszerű, mégis olyan képlet, amiben egy komplett társadalmi hierarchia, struktúra és közeg jellemezhető.
A Gondnok fontos ember. Mert ott van. Mert tesz valamit. Vagy éppen nem tesz. Gondnoknak lenni áldás. Gondnoknak lenni átok. S hogy mit jelent Gondnoknak lenni, azon is múlik, ki a Gondnok. No meg azon, kitől kapja megbízását.
Nagy reményekkel mentem a Szkénébe, hátha a Nézőművészeti Kft. remek hármasa végre meggyőz Pinter drámaírói nagyságáról, sőt legalább egyetlen darabja élvezhetőségéről is.